Ki a bűnös?

Pistike hazamegy az iskolából, apuka megkérdezi, mi történt vele. Semmi különös,  suttogja a gyerek, miközben félrenéz és a száját harapdálja. Kifejtenéd egy kicsit részletesebben?    Kérdi, miközben magához öleli e gyereket.  A  szünetben összeverekedtem  Kreháccsal az udvaron, egy kicsit nagyobbat ütöttem vissza,  sikerült kiverni egy fogát. Sajnos az igazgatónő is észrevette és intőt adott mindkettőnknek.  Ennyi! Vallja be Pisti.  Apa elhűl, előveszi a gyerek ellenőrzőjét és  látja, hogy  két aláíratlan jegy is van  ott, egyes matekből és egy hármas kémiából. Hát ez meg mi? Miért hazudsz? Tudod nagyon jól, hogy igazat kell mondani mindig….  És ekkor megszólal a telefon! Fiam vedd fel és ha a biztosítós ügynök, mond azt, hogy nem vagyok itthon. 

De apa! nem arról beszéltél idáig, hogy nem szabad hazudni?! -fakad ki a gyerek!

************************************************************************************************************************

Mindnyájan tudjuk, hogy tilos hazudni, sőt bűn! Mégis sokszor rákényszerít minket  talán a félelem, talán a bizalmatlanság és talán sokkal ritkább esetben tudatos gonoszság.

Pisti  nem vallotta be elsőre az intőt, a rossz jegyeket, mert szégyellte  magát. Apja nem akart szóbaállni az alkalmatlankodó ügynökkel, akit ha kidobunk az ajtón, visszajön az ablakon.

Ebben az esetben csak az a hibás, aki hazudik?! Nemde az is, aki olyan légkört teremt, reakciójával, amelyben nem érzi magát biztonságban az ember?!

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük