ISTEN ÁLDJA, ELVTÁRSNŐ!

elvtrsno

 

 

     LEVELEK EGY KÉPZELETBELI SZEMÉLYNEK,  V.I.  NATASÁNAK, AKI ELSŐ MUNKAHELYÉN UGYANAZZAL A LELKESEDÉSSEL AGITÁLT ISTEN ELLEN, AHOGYAN 10 ÉVVEL AZELŐTT A HITTANVERSENYEN  ISTEN LÉTEZÉSE MELLETT. 

1. LEVÉL

Tisztelt Natasa Elvtársnő!

 

Mi  kölcsönösen ismeretlenek vagyunk egymás számára. Én  mégis helyzeti előnyben vagyok, mivel én tudok az ön létezéséről, kiskegyed viszont azt sem tudja, hogy a világon vagyok. Kérem, ne vegye tolakodásnak levelemet, nem zaklatni kívánom,  hanem mint ember az emberrel ‘beszélgetni’  életünk  nagy kérdéseiről.

Párbeszédre hívom önt, az Igazság és a Szeretet nevében.    Két princípium, ami az Akaratot mozgatja: Értelem és Érzelem. Ezekhez kívánok szólni a következőkben.   Egy fontos tényező, ami nélkül nem élhetünk ugyan, de nagyon valószínű, hogy értelmetlennek érezzük az életünket:  1, Szerethessünk valakit, és 2, szeressenek minket. Biztosan hallott  beszámolókat Ön is olyan emberektől, akik elindultak a  definitív halál felé vezető igencsak rövid 4-5 perces úton, ahonnét még idejében sikerült visszafordítani őket. Igen, a halálközeli élményekre gondolok, azoknak az embereknek az élményére, akik egy titokzatos ‘FényLény ‘-el találkoztak, akiből soha sehol sem tapasztalt szeretet és elfogadás áradt feléjük. Ezek az emberek   előzetes hitbeli meggyőződésüktől teljese függetlenül arról tettek tanúságot, hogy Istennek létezni kell!

Vágyunk a szeretetre, amely feltétel nélküli.  Ám ezt az  emberektől vagy átmenetileg kapjuk meg, vagy ami a gyakoribb, hogy töredékében.  A gondolkodó ember megkérdezi, hogy honnét a vágy, ha nincs meg a  beteljesedése?! Miféle csalfa játékot űz vele a természet, hogy vágyat teremt bele, de beteljesületlenül hagyja?!

Ennyit bevezetőnek,

Isten áldja Elvtársnő!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük