Isten áldja elvtársnő!

Tisztelt Natasa elvtársnő!

Hosszabb szünet után ismét jelentkezem. remélem sikerült elmélkednie a korábban leírtakon, és tovább léphetünk egy fejezettel.

Nemrégen  olvastam egy ateista blogger honlapján:  Isten létezése számomra olyan mit a Télapó –  mese. Mindenki tud róla, de még senki sem látta, aki látta is, később kiderült, hogy csak utánzat.   Egy tökéletes,  természetfeletti létező eszméje túl mesés a számomra. Én az igazságban hiszek, nem Istenben.

Igen, megértem önt és a fenti sorok íróját is. Amikor mi hívők Isten tulajdonságairól beszélünk, akkor általában  az emberi tulajdonságokat nagyítjuk ki, és vetítjük rá: PL. erős, mindenható, halhatatlan, mindet tud. Ez a klasszikus arisztotelészi filozófia terméke. Arisztotelész semmit nem tudott  Jahvéról, a zsidók Istenéről,  aki elhívta Ábrahámot  Mezopotámiából, nem tudott az egyiptomi kivonulásról. Nem tudhatott az újszövetség Mennyei Atyjáról, akit Jézus Krisztus mutatott be nekünk. Ő  a mindenható Istenről  egy újabb tulajdonságát mutatta be nekünk.

 

Isten mindenhatóságát a történelem folyamán számos rosszindulatú kritika érte: Tud-e akkora követ teremteni, amit ő maga sem tud felemelni?  Képes -e egy megtörtént eseményt meg  nem történtté tenni? Meg tudja -e változtatni a jövőt?

Mindezeken jót kacagtak, amikor  sikerült zavarba hozni  velük ha nem is minden papot, de a buzgó hétköznapi hívőt egészen biztosan.   Voltak olyanok is köztük, akik belátták,  ezeknek a a kijelentésnek ellentmondásosságát, és   meggyőzve érezték magukat   az isteni mindenhatóság illúzió voltáról.

De  miről is van szó tulajdonképpen?   Valóban belső ellentmondást hordoznak ezek a kérdések. Mindezek mégsem Istenről szólnak hanem az emberi világ töredékességéről, mint ahogyan Zénón axiómái is. De erről majd egy külön  témakörben.

Egy liberális gondolkodó számára bármennyire is furcsa, Isten rendezett világot teremtett, térben – időben. Ezt a rendezettséget írják le a természettudományok, a fizika, kémia, biológia, földrajz… Ennek a teremtett rendezettségnek a  következménye, hogy a világ megismerhető,  és élhető.   Namármost Isten miután megteremtette a világ rendjét, utána ár nem tehet  vele a amit akar, mert ezzel egy olyan gyerekhez hasonlítana, aki lerombolja  saját maga által épített homokvárat.  Gondoljon csak bele Elvtársnő, mi lenne a világunkból, ha egyik pillanatról a  másikra  lecsökkenne a gravitációs állandó értéke. Az összes repülőgép   kirepülne világűrbe, a Váci úton sétálva   bármely halandó meg tudná dönteni a magasugrás világrekordját….

Summa summárum,  kimondhatatlanul jó és hasznos, hogy Isten nem háborgatja világunkat azzal, hogy folytonosan belepiszkál egy jól működű gépezetbe.

 

Most pedig nézzük fenti bloggerünk  megállapításnak második  részét:”Egy tökéletes,  természetfeletti létező eszméje túl mesés a számomra. Én az igazságban hiszek, nem Istenben.”

Egy Kritikai kérdéssel kezdeném. Tényleg olyan egyszerű és magától értetődő az Igazság.   Most nem a 2*2= 4 és a  hasonló igazságokra gondolok,  mert ez Objektív Igazság (OI).   Létezik azonban Szubjektív Igazság  (SzI) is, amit a hétköznapi életben véleményként , meggyőződésként tartunk számon, és általában nem minden esetben bír olyan meggyőző erővel, mint az OI.  A SzI nak is van  igazságtartalma, több – kevesebb. Ilyen értelemben beszélhetünk arról, hogy több igazság is létezik. Mint ahogyan többféle tej is kapható a szupermarketben: zsiros, zsírszegény, normál,  ‘Mehemed tej,  amely sosem látott tehenet, mert tejpor és víz keveréke.    ‘ Ezen tejek tápértéke nem egyforma.      Ugyanígy vagyunk a SzI al is. Nem egyforma mindegyikük  értéke.

Tehát arra kel törekednünk, hogy  a SzI állapotát egyre inkább tágítsuk, tökéletesítsük. ennek  módja pedig a nyitottság az újra,   megismerni az ismeretlent, megítélni, és kontrollálni.

 

Isten áldja Elvtársnő!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük